Žedan Busócsoport További képek
A Žedan Busócsoport 2010-ben alakult meg. A társaság tagjait már évtizedes barátság köti össze. Fontosnak tartjuk a Busójárás hagyományainak és szellemiségének megőrzését. Ebben nagy szerepet játszik, vezetőnk, Hafner Miklós.
A Žedan szó jelentése szomjas, amelynek eredete nem ismert, még
kutatások folynak eredetének felderítésére. A csoport 10-12 tagot számlál, a
névsor nem ismeretes, legalábbis a közvélemény előtt, hiszen mindannyian
tartjuk magunkat ahhoz a nézethez, hogy aki busójelmezt ölt magára, ő onnantól
fogva már nem más, mint egy busó. Nem számít a név, a foglalkozás és kor, már
nem a társadalmi normáknak kell megfelelni, hanem a Busójárás és busóetikett
íratlan szabályainak.
A csoport két
emblematikus zászlóval rendelkezik, amelyek közül az egyik - sárga háttéren
található kérdőjel – már a Žedan Busócsoport
megalakulása előtt is a társaság jelképévé vált. Ennek jelentése már korábbi
mendemondákhoz köthető, de érdekessége abban rejlik, hogy mindenki arra gondol
vele kapcsolatban, amire a fantáziája engedi.
A másik lobogó egy
nonfiguratív stílusban ábrázolt ördögfejjel díszített. Ezt az alakot a csoport
egyik tagja hosszadalmas, türelmes és precíz munkával festette fel a zászlóra,
amely 2010 óta a csoport jelképéül szolgál. Ezek a lobogók nemcsak a csoportot
azonosítják, hanem a tagok tájékozódását is elősegítik a Busójárás forgatagában.
A csoport tagjai
természetesen saját busóbundával, álarccal és kellékekkel rendelkeznek,
amelyeknek kora és eredete teljesen eltérő. Vannak bundák és álarcok, amik már
több évtizedes múltra tekintenek vissza, köszönhetően a megfelelő tárolásnak és
a folyamatos renoválásnak. Példának okáért az egyik álarc megjelenik egy
1955-ben készült, a Busójárás mondáját bemutató játékfilmben is. Egy másik
maszk hátoldalán pedig az 1969-es évszám található, amely olyan faragási és
díszítési elemeket is tartalmaz, amik igazán egyedivé teszik az álarcot.
Számos álarc van még a
csoport tulajdonában, amiket néhai Kalkán Mátyás, a Népművészet Mestere hagyott
az utókor számára, de ezek közül csak kevés látható a Busójárás idején, ugyanis
többségük a család falain díszelegnek. Csoportunk vezetője, Hafner Miklós, a
néhai maszkfaragó unokája. Nagypapája hagyományait megőrizve, az ő
stílusjegyeit továbbvéve már több tucat álarcot faragott, természetesen
kialakítva saját faragási stílusát.
Miklósnak, és persze
nagypapájának köszönhetően számos szerszám, eszköz, sablon és fénykép áll a
rendelkezésünkre, melyek segítségével bárki elkészítheti saját álarcát. Évekkel
ezelőtt – már a csoport megalakulása előtt is – sokszor összegyűltünk és aki
úgy érezte, megfaraghatta saját maszkját. Ennek a helyszíne nem más volt, mint
Kalkán Mátyás egykori maszkfaragó műhelye, az ős sablonjait és eszközeit
használtuk, amire természetesen nagyon büszkék vagyunk. Mivel a hely kissé
szűkösnek bizonyult, kialakítottunk egy nagyobb helyiséget, amely egyben
klubhelyiségként és maszkfaragó műhelyként is funkcionál.
Ez a helyiség lehetőséget nyújt számunkra, hogy az év bármely szakában összeülhessünk, főzhessünk, beszélgethessünk és kiváltképp a Busójárásra való felkészülés idejében az eszközöket rendbe rakhassuk, újítgathassuk. A csoport egy-két tagja híve annak a hagyománynak, hogy minden évben új álarcot öltsön, és így ők mindig kifaragják a saját ízlésüknek megfelelő maszkot. De aki először akar belevágni a maszkkészítésbe, nem kell megijednie, hiszen Miklós minden segítséget megad számára. Miklós tapasztalatát és tehetségét bizonyítja, hogy 2010-ben a Nemzeti Iparművészeti Múzeumban átvehetett egy arany oklevelet, és két álarcát is kiállították a múzeumban. A hagyományosan megrendezett mohácsi busómaszk faragók kiállításán már évek óta állít ki munkákat, melyekről mindig jó véleménnyel van a zsűri. |
A Žedan Busócsoport minden tagja elkötelezett híve a Busójárásnak, s
megpróbálunk minél többet tenni annak érdekében, hogy ez az egyedülálló
népszokás, ami világszerte nagy hírnévnek örvend, minél szebb, hangulatosabb,
látványosabb legyen és az idelátogató turisták jó emlékekkel távozzanak. S nem
utolsó sorban az egyik legfontosabb követelménynek is próbálunk nagymértékben
eleget tenni, méghozzá, hogy mi magunk önfeledten farsangolhassunk és jól
érezzük magunkat.